"Állj elő az Igével alkalmas és alkalmatlan időben!"

Állj elő az Igével alkalmas és alkalmatlan időben!

Textus: ApCsel 4,5-12 

Péter és János a Szanhedrin, a zsidó törvényszék elé állíttatnak, mert Jézusról prédikáltak s mert az Ő nevében gyógyítottak. Ez velük szemben vádiratként van megfogalmazva. Feltehetően egy rendkívüli ülést hívtak össze erre a reggelre. Izrael népének fejedelmei és vénei nem  voltak annyira felgerjedve ezzel a bűnvádi eljárással szemben, hogy szükségesnek tartsák az azonnali ülésezést, de reggelig vártak, és nem tovább, mert mihamarabb le akarták csitítani őket. Kik voltak ezek az emberek? Törvényhozók, bírók és írástudók.

Milyen kérdést tettek fel nekik? Rárímel egy kérdésre, amit a Máté szerinti evangéliumban így találunk: „Milyen hatalommal teszed ezeket, és ki adta neked ezt a hatalmat?”

Mit akarhatott tudni a Nagytanács? Ki bízott meg egy ilyen tanítás terjesztésével és ki hatalmazott fel ennek a csodának a véghezvitelére? Nincs tőlünk igazolásod, engedélyed ehhez.

Ki válaszolta meg a kérdést, a vádat? Ki volt az ügyvéd? A Szentlélek, akire most Péternek jobban szüksége volt, mint bármikor előtte. Az apostol, egy szent hanyagsággal önmaguk védelme helyett, a Lélek által Krisztusról tett bizonyságot, amint azt Krisztus már korábban megtanítototta nekik: „Amikor pedig elhurcolnak és átadnak titeket, ne aggódjatok előre, hogy mit mondjatok, hanem ami megadatik nektek abban az órában, azt mondjátok, mert nem ti vagytok, akik szóltok, hanem a Szentlélek.”

A ma hallott történet, még ha először is hallottuk, ismerős kell legyen Jézus Krisztus prófétai szavaiból: Ő maga biztosított arról, hogy elküldi a Szentlelket, a Vigasztalót, Pártfogót, aki megadja nekünk a nehéz időben, mit szóljunk. Olvashattuk, a tanítványokból lett apostoloknak is megadatott, sőt biztos vagyok abban, hogy nem csak egynémelyek, hanem mindannyian tudunk arról bizonyságot tenni, hogyan adta meg a Lélek a szavakat a megszorítások idején nekünk is. Bevált a Jézus igérete? A történetben előttünk áll a felelet. Mi megtapasztaltuk már, hogy eddig is munkálkodott bennünk és általunk Lelke által? Minden bizonnyal ezután is meg fogja cselekedni!

Kinek adatott meg a Szentlélek? Péternek. Egy embernek, egy halásznak, aki háromszor elárulta Jézust, akit Jézus három kérdéssel rehabilitált, aki a tanítványok szószólója volt Jézus idejében, s aki most a Szentlélek kitöltetése után még mindig a tanítványok, most már apostolok szószólója - szól a bírókhoz és Izrael véneihez.

Péter a Lélek által a kegyelem állapotát tapasztalta meg, megadatott neki az erő szembenézni a helyzettel amiben vannak, s ha úgy tetszik lélekjelenlét, s bátorság, egyenesség, férfias helytállás jellemzte.

A Péternek adatott Pártfogó nyíltan kimondja a nevet, aki pár héttel korábbról ismerős már a nagytanács, a főpapok és írástudók előtt, de folytatja: Akit ti megfeszítettetek! Ez is nyilvánvaló igazság, s (akit Isten feltámasztott) ezt mintegy megpecsételendő Istenre hivatkozik, mint aki dicsőségesen bizonyságot tett Fia mellett, ezzel mintegy megerősítve, hogy Krisztus tanításai igazak voltak és az Atya elfogadja az áldozatát, ugyanakkor meg nem hazudtolható az sem, hogy a sánta meggyógyult betegségéből.

Megdöbbentő bátorság ez, mely nem lehet emberi, csakis isteni! A Pártfogó nem kis nyuszimód szól, nem mondja, hogy jó, bocsi, egyezzünk ki, hanem kimondja az igazat, és bár ítéletet mond ki, nem ítélkező.

Péter, aki maga is zsidó, nyíltan mondja ki e szavakat is a Lélek által: „nincsen üdvösség senki másban.” Zsidóknak is megütköztető, de a mai posztmodern világban is az. Sokaknak az evangélium csak egy lelki megoldás, ami nem sokkal több, mint stresszoldás. Azért járnak templomba, hogy nyugalmat kapjanak. Teljesen belefér a mai gondolkodásba, hogy az evangélium egy vallásos technika, persze egy konzervatívabb fajta technika konzervatívabb, hagyománytisztelő embereknek, de ugyanazzal az értékkel bír, mint más vallások, vagy technikák, példa jóga, reiki, agykontroll, relaxálás, asztorlógia... kinek mi „jön be”. Úgy látom, többen eddig jutnak az evangéliummal kapcsolatban is: nekem jó, működik, megnyugtat, könnyebbé teszi az életem, stb., de közel sem látják és hiszik, hogy Jézus Krisztus a békesség egyetlen lehetősége egy közösség vagy társadalom jólétének és egészséges életének.

Lesz a világ részéről ellenségeskedés, sokan lesznek, akik majd nem értenek egyet velünk. Miért? Az evangélium – a botránkozás köve - be kellene simuljon mindenki életébe? Akik találkoztunk Vele, tudjuk: egyszercsak megszólalt, valóságos lett, beleszólt a dolgainkba. Arra hívott, hogy őt hirdessük. Az igehirdetést az apostolok alkalmatlan időben is teljes szívvel, örömmel, Szentlélekkel tették. A megszorításokkal nem törődve Krisztust prédikálták. Mit jelent számunkra az Evangélium ügye? Mit jelent számunkra Isten szolgálatában állni, mit jelent számunkra az emberek üdvössége?

Az apostolok példája bennünket is feladat elé állít ma: 

Álljunk elő az Igével alkalmas és alkalmatlan időben mi is! Ámen!