Jó nekünk itt lenni!

"Monda pedig Péter Jézusnak: Mester, jó nekünk itt lenni!" (Lk 9,33)
A felkiáltás Jézus megdicsőülésének történetéből lett kiragadva

Jó nekünk itt lenni! - mondja az apostol és ujjong az ő szívében. Örül, hogy Jézus Krisztust követve ő maga is eljutott arra a helyre és tetszik neki a jelen állapota. Az apostol felkiáltása bátor kijelentés, a hirtelenkedő Péter újabb hirtelenkedése. Ez nagy bátorságra vall. Vizsgáljuk meg szíveinket, hogy ott megtaláljuk-e a péteri bátorságot vele együtt zengeni újra meg újra: Jó nekünk itt lenni!

Adja meg a Jóisten mindannyiunknak egyen-egyenként a Jézus közelségének örömét. Kérjük őt, hogy igazán átérezhessük, mit is jelent az ő közössége és munkálkodjunk azon naponként, hogy a vele létrejött kapcsolatot fenntartsuk.

Van helye annak, hogy Péter ezt a kijelentést tegye: Az Úr Jézus Krisztussal eltöltött idő örömét is tartalmazza ez a felkiáltás. Mi, akik a Jézussal kelünk, élünk és térünk nyugovóra, akár itt az Intézet falai közt, akár otthonainkban, ki kellene mondjuk bátran: Jó nekünk is itt lenni! Az itt, az nem feltétlenül a földrajzi helyre értendő, hanem az állapotunkra, a Krisztus közelsége örömének állapotára.

Hálaáldozatunkkal köszönjük meg Istennek, hogy Jó nekünk itt lenni!
Imádkozzunk azokért az emberekért, akik még Jézus közelségének örömét nem érezhetik, hogy ők is boldogak lehessenek.

Ámen.

Otthonteremtés

Próbálj meg otthonosan viselkedni az elsőre idegen helyen, érezd jól magad és vigyél bele valamit, ami otthonná teszi az új helyet: örömet, békét, mosolyt, nevetést, felhőtlen jókedvet. Lehet, hogy az csak egy szoba, de ha betérsz, zárd be az ajtót. Legyen fontos számodra az intimitás, ne az anyagi javaid biztonsága. Légy önmagad! Ez az a hely, ahol a legegyszerűbb lesz számodra Istennel beszélgetni, ezért ha vendégül látod Őt, jó, ha rend van és tisztaság. Ahol Isten ott van, az a hely szent kell legyen, SZENTelj rá időt, hogy tisztán tartsd.
Innen kilépni már a világ vár, ezért vigyázz magadra odakint. Az otthon nem a szülőfölded, hanem a lelked mélye. Hogy érzed magad lelked mélyén? Minden gondon nevethetsz itt. Minden hajnal színarany lehet és itt mindig béke vár. Ne félj otthont teremteni idegen helyen. Otthonteremtés. Tedd ezt egyenlővé azzal, hogy lelked hagyod felszínre törni.
Most egyn kicsit másként: Az én mennyországom a lelkemben van, az az igazi otthon.
Tégy valamit azért, munkálkodj azon, nap mint nap, hogy leteszel egy építőkövet a mennyei otthonod építésére: Növeld a hited!

Élettérváltás járulékos gondolatai

Nemrégiben tanulmányaimat folytatandó egyetemi városba költöztem. Az új hely, a régi, szülőhazai környezettel szemben másabb elvárásokkal áll előttem.

Hogy érzem magam? Csak ha őszintén ez érdekelne valakit, akkor merném felvállalni, hogy kimondjam: úgy érzem itt magam, ahogyan Szilaj, a paripa érezhette magát az új helyen. Fiatal, életerős, elszánt és szabad, de mindenekelőtt az, aki még betörés előtt áll.

Az egyetem kezdete előtt már hallottam arról, hogy nem kis munka vár itt ránk és rám, de ez nem rettentett el attól, hogy arra gondoljak: Istennel ez is lehetséges lesz, mert Ő mondja: "Az én kegyelmem elég ehhez." (2Kor 12,9)

Ez biztató, s arra gondolni, hogy milyen jó is a mi Szerető Istenünk, megnyugtató a legnehezebb helyzetben is.
 
Jó helyen járok!!! Veled, Istenem! :) Előre! Ámen.